3D-modellezés a műemlék-rekonstrukciós munkákban

2016. 09. 13.

„Pontosabban tervezünk, hatékonyabban kommunikálunk”

Bőven megtérül a háromdimenziós modellek elkészítésébe fektetett – nem kevés – munka a műemlék-rekonstrukciós feladatok esetében: önmagát a pontatlanságoktól, megbízóit pedig a félreértésektől mentheti meg így a tervező. Fehérváry Rudolf építész nyilatkozott lapunknak széles körű tapasztalatairól.

„Akár hazai, akár külföldi Nemetschek-honlapokat és kiadványokat nézek, szinte csak új épületeket látok rajtuk. Mi viszont leginkább régi épületekkel foglalkozunk, többségében műemlék épületek rekonstrukciós terveit készítjük. Nem sok szó esik róla, pedig mindennapi tapasztalat, hogy ebben a munkában is óriási előnyöket nyújt a 3D modellezés lehetősége” – hangsúlyozza Fehérváry Rudolf, a Fehérváry és Partnerei építésziroda vezetője.
Az iroda a magyarországi Nemetschek-képviselet legelső ügyfelei közé tartozik, azaz közel két évtizede Allplannal dolgozik. A szoftverrel annak idején úgy ismerkedtek meg, hogy egy német irodával volt közös munkájuk, ahol közvetlen tapasztalatokat szerezhettek arról, mennyivel megnő a tervezés hatékonysága a CAD-nek köszönhetően. A minőségi ugrást azután saját cégükben is átélhették. 1980-as évek elejétől dolgoztak a Pannonhalmi Főapátság rekonstrukciós munkáinak tervezésén, de csak az 1990-es évek közepe környékén tértek át ebben a munkában is az Allplan alkalmazására.
„Ami korábban tíz-húsz rajzoló munkájába került, azt utóbb néhány számítógép végezte el, sokkal gyorsabban, sokkal pontosabban” – illusztrálja a változást a szakember.
Sok érdekes régi épület felújítása mellett a budapesti Nagymező utcai, egykori Terézvárosi Telefonközpont műemlék-épületének most befejeződő rekonstrukcióját is a fontos referenciák között említi. Budapest első telefonközpontnak épült középülete 11 ezer négyzetméteres ház, ahol a felújítást követően irodák, üzletek, valamint mélygarázs, a tetőszinten pedig elegáns lakások találhatók. Hasonlóan rangos tervezési munkájuk volt például a szigligeti kastély és a zsennyei kastély rekonstrukciója, valamint Veszprémvarsány barokk templomának fedélszék-felújítása.
„Ha az ember új házat tervez, nagy a csábítás, hogy – mintegy a gombhoz varrva a kabátot – a CAD-programban rejlő lehetőségekhez igazítsa az épületet, azaz ugyanazokat az elemeket transzformálgassa kisebb változtatásokkal. Olyasmi ez, mint amikor régebben az építészek párhuzamvonalzót kezdtek használni, és minden házban látványosan sok lett a párhuzamos és a derékszög” – magyarázza Fehérváry Rudolf, felhívva a figyelmet arra, hogy erre a rekonstrukciós munkák tervezésénél nincs lehetőség. Mint mondja, itt a meglévő állapotot kell pontosan felmérni, és „kilóra bevinni a rendszerbe”, nem kevés munkával. A befektetett energia azonban bőven megtérül, hiszen így olyan modell áll elő, ami „nem tud nem korrekt lenni. A modell nem engedi, hogy megtévesszük a megrendelőt – vagy akár saját magunkat”. További előny e „geometriai kényszerpontosság” mellett: a 3D modell kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a terveket érthetően bemutassák egy ingatlanhasznosító cég képviselőjének éppúgy, mint mondjuk az olaszliszkai görögkatolikus templom papjának, vagy éppen az építési hatóságoknak, tervzsűriknek.
Például a Közraktárak életre keltésének első felvetése gyors tanulmánytervet igényelt a döntéshozókat jól informáló látványtervekkel, a Toldy Ferenc és Fiáth János utca sarkára tervezett épület a Központi Tervtanácson is tárgyalt kényes illeszkedési problémája, a vonatkozó szabályozási terv módosítási igénye és a gépkocsival történő megközelítés bonyolult elhelyezése miatt igényelt pontos modellezést, 3 dimenziós feldolgozást. A Rippl-Rónai utca elején épült villa épület elvesztette a háború és az
„IKV típusú” felújítások miatt valaha gyönyörű külsejét. A pontos modell és egy régi képeslap segítségével készítették el a visszaállítandó homlokzat tervét. „Amit kétdimenziós rajzok bemutatásával sok magyarázattal és nagyobb hibaszázalékkal tudnánk kommunikálni, az így sokkal egyszerűbbé válik, és pontos információk alapján születhetnek meg fontos döntések” – teszi hozzá az építész.
Példaként említi még a budapesti Városház utcai Postapalota esetét, amelyre most már a sokadik tanulmányterv-változatot készítik. Ez nyilván óriási többletmunkát okozna, ha nem állna rendelkezésre a háromdimenziós Allplan-modell. Ilyen modellt egyébként számos más műemléképületre is elkészített már a Fehérváry és Partnerei Építész Studio iroda; többek között a Horváth Mihály téri telefonközpontra és több ferencvárosi ipari épületre. „Ez kiváló alap lehet az értékesítéshez, a befektetői döntésekhez, és jelentősen felgyorsíthatja a rekonstrukció tervezését” – emeli ki az irodavezető. A tervezésen túl is elkísérheti az épületet a megalkotott modell. Fehérváryék ebben is az úttörők közé tartoznak: nyolc megvásárolt Allplan-szoftverlicenszük közül kettő kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy kivitelező, illetve épületüzemeltető partnerükkel megoldják a hatékony adatcserét.

fotó a www.panoramio.hu oldalról

Olvass bele legújabb cikkeinkbe

Előfizetés vagy öröklicenc? Így változik a tervezőszoftverek világa

A közelmúltban a Graphisoft – amely az ALLPLAN-hez hasonlóan 2007 óta a Nemetschek Group tagja –...

Hogyan változtatja meg az AI a mérnöki tervezést?

A mérnököket támogató AI tervezés már elérhető az Allplan szoftverekben is. Amikor néhány évvel...

Az ALLPLAN Campus története – így vált a BIM oktatás egyik legfontosabb nemzetközi platformjává

Nem rég közzétettük, hogy idén is hirdet az Allplan Summerschool programot az Allplan Campus...

Komponensorientált elemzés vagy 3D-modellelemzés? – Hogyan találjuk meg a megfelelő szerkezeti elemző és tervező szoftvert?

Komponensorientált szerkezeti elemzés vagy 3D szerkezeti elemzés? A szerkezeti elemzés és tervezés...

Rejtett kincsek: 4 alulértékelt funkció az ALLPLAN-ban, amelyek megváltoztatják a munkafolyamatát

Évek óta dolgozom az ALLPLAN építészeti tervező szoftverrel, amely egy rendkívül hatékony eszköz....

Fő termékeink

Ismerd meg további referenciáinkat!

„Gőzünk se volt még akkor a számítógépről…”

Nemcsak az első Nemetschek-ügyfelek egyike, de valószínűleg egyike az első építészeknek is, akik Magyarországon egyáltalán CAD programot vásároltak – Benczúr László 1992-ben, befutott tervezőként, ötven évesen ült le a számítógép elé, hogy egy gyökeresen új munkamódszert megtanuljon. A komputert azóta is mindennapi eszközként használja. A Benczúr-iroda aktuális munkái között uszoda- és filmstúdió-tervezés, valamint egy többfunkciós irodaház-bővítés is szerepel.

A BIM egy evolúciós lépcsőfok

Az építészfórum,ban megjelent egy interjú a TSPC Engineering Kft. üögyvezetőjével, Jancsó...

„Lehet bármilyen bonyolult egy épület, az Allplanban képesek vagyunk könnyedén kezelni”

Az Építészfórumban megjelent egy cikk az Atlasz Mérnökiroda alapítóival, Baranovszky Ádámmal,...