Normál esetben kicsit ódzkodnánk attól, hogy újabb dimenziókba emeljünk egy meglévő szolgáltatást – valós tartalom nélkül. Amióta hallottunk a 8D mozi (nem írtuk el: nyolc dimenzió) terveiről – azon túl, hogy elcsodálkoztunk mit is találhattak ki 4 és 7 közt – igazság szerint nehezen fogadjuk be ezt a fajta kommunikációt. Ám mégis be kell valljuk, hogy az Allplan és a BIM esetében valóban beszélhetünk az ötödik dimenzióról. Ebből a cikkből kiderül, hogy miért…
Az őskor: 2D CAD
Nem mintha ezt ma már bárkinek is meg kéne magyarázni, aki a szakmánkban dolgozik, hiszen a mérnök szakma sok száz évvel ezelőtti születése óta valamilyen szinten létezik ez a dolog. A kétdimenziós rajzok, nézetek, metszetek, perspektiv ábrák különböző szögekből és részletességgel ábrázolják a szükséges projektet. Persze nem akarunk visszamenni abba az időbe, amikor még – talán – papirusz tekercsre, bárányvérrel írtuk fel a terveket. Ugyanakkor a 2D dokumentáció ma is szerves eleme a tervezésnek és a kivitelezésnek. Szerencsére azonban már a tervezés eggyel magasabb dimenzióban is alapvetővé vált
A hőskor: 3D modellezés
Ez sem olyan nagy újdonság, hiszen már a 80-as években éppen ezzel aratott nagy sikert az általunk is forgalmazott CAD-szoftver, az Allplan: három dimenzióban lehetett vele modellezni az épületeket. Mára szinte teljesen elterjedt a szakmában, hogy három dimenzióban alkotjuk meg a modelleket, terveket – melyből a szoftver majd a szükséges kétdimenziós dokumentációt elkészíti számunkra és a partnerek, kivitelezők számára.
A forradalom: 3D BIM
A BIM modellalapú munkamódszer. A BIM segítségével a 3D modellekből pontos épületkomponens készül, azáltal, hogy minden objektumnak jelentést rendelünk, például objektumtípust („fal”). Az objektumokat további információkkal lehet leírni, például az anyag típusára vagy a teljesítményre vonatkozó követelményeknek. Ez létrehoz egy intelligens modellt, amely javítja az információkezelést és a kommunikációt a projektekben. A BIM emellett lehetővé teszi a jelentéstételt és elemzést a modellben található információk, például mennyiségek vagy objektumparaméterek alapján.
Dimenzióváltás: 4D BIM
Máris lelőjük a poént: a negyedik dimenzió (az X, Y és Z tengely után): az idő. Ennek segítségével már nem csak a tervek, hanem az építkezés folyamata is vizualizálható. Ez valóban előrelépés a kész épület modellezéséhez képest. Gyakorlatilag nem csak az épületet magát, hanem az egész építési folyamatot képesek vagyunk megtervezni.
De mi az ötödik dimenzió?
Ahogy a cikk bevezetőjében ígértük: minket meggyőzött az érv, hogy ezt valóban 5D BIM-ként emlegessük. Az ötödik dimenzió tökéletesen kiegészíti az imént említett időt. Ugyanis az 5D BIM nem más, mint a korábban elsorolt 4 mellett: a költség.
Költséginformációk hozzáadása a modellösszetevőkhöz lehetővé teszi a költségprofil létrehozását a projekt számára, amely hasznos előre jelezni, hogy mennyi pénzre lesz szükség az egyes mérföldköveknél. A projektmenedzsment alapjaként is meghatározható, hogy a projekt jó úton halad-e, és lehetővé teszi a korrekciós intézkedések azonnali végrehajtását.
Mi lesz a hatodik dimenzió?
Az a jó hírünk, hogy ezen felül nem kell számítanunk üres, hangzatos szavakra. Természetesen a BIM, mint technológia tovább fejlődik. Számos újabb és újabb szempont, szolgáltatás kapcsolódik majd hozzá. A szakértők azonban ezekre már inkább módszer, vagy kiegészítésként, vagy úgynevezett „Use Case”-ként fognak hivatkozni, a dimenzióknak meghagyva – szinte – eredeti jelentését és rangját.