Prof. Christian Schlüter, az ACMS Architects munkatársa betekintést nyújt az éghajlatbarát és fenntartható építészet lehetséges megoldásaiba.
Ha az építészetről van szó az éghajlatváltozás idején, az ACMS Architects fontos szerepet játszik Németországban, mint kompetens szakember. A wuppertali építésziroda már 25 éve intenzíven foglalkozik az erőforrás-védelem témakörével, alapító tagja a DGNB-nek (Német Fenntartható Építészeti Bizottság), és gyakorlati tevékenysége mellett az oktatásban és a kutatásban is aktívan részt vesz ezen a területen. Prof. Christian Schlüter, az ACMS ügyvezető igazgatója megosztja nézeteit arról, hogy miért nem lehet az építkezés soha igazán klímasemleges, és miért kell a faépítést is kritikusan megvizsgálni. Ugyanakkor azt is megmutatja, hogyan lehet valóban klímabarát módon építeni.
Jelenleg nem lehetséges a valóban klímasemleges épületek létrehozása
A fenntartható építés érdekében az épület teljes életciklusát figyelembe kell venni, ahelyett, hogy egyoldalúan a használati fázist néznénk, ahogyan az eddig a jogalkotás részéről történt (az EnEV és a GEG révén). Valójában az üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében az építési fázis ma már sokkal meghatározóbb, mint az üzemeltetési fázis – akár 50 évre számolva. Az ACMS Architects a DBU +++ Haus kutatási projektjének keretében egy valóban klímasemleges épület megépítésére tett kísérletet. Az eredmény: függetlenül attól, hogy milyen építőanyagokat és energiaforrásokat használtunk, ez egyszerűen nem volt lehetséges (a törvényileg meghatározott számítási trükkök nélkül).
A fa mint építőanyag korlátai
Minden anyag és minden építőelem CO2-kibocsátást okoz az életciklusa során. Ez a fára is vonatkozik. Az állítólagosan éghajlatbarát fa, mint építőanyag közelebbről vizsgálva kritikus szempontokat is tartalmaz. Jelenleg sokkal többet veszünk ki belőle az erdőkből, mint amennyi ténylegesen visszanő. Németországban a fogyasztás olyan magas, hogy három Földet igényelne, ha a világ többi része ugyanannyit fogyasztana. Az általában építésre használt fákat, például a lucfenyőt, akkor lehet kivágni, amikor a legtöbb CO2-t kötik le. Ezért talán még több értelme lenne a fákat állva hagyni, és helyette betonnal építeni, mivel a fák elveszett tárolóképessége nagyobb mértékben terheli az éghajlatot, mint a cementgyártásból származó kibocsátás.
A helyzet még problematikusabb az olyan keményfák esetében, mint a bükk, amelyeknek sokkal idősebbnek kell lenniük ahhoz, hogy kivághatóvá váljanak. Ugyanakkor csak 45 százalékuk használható fel építési faanyagként. A fennmaradó faanyagot jelenleg csak olyan módon lehet hasznosítani, amely rövid távon ismét további szén-dioxid-kibocsátáshoz vezet.
Vasbetonból készült vázszerkezetek, fából készült épületburkolat
Mivel a vasbeton klimatikus szempontból is erősen megkérdőjelezhető, fontos, hogy a belőle készült szerkezeteket úgy tervezzük meg, hogy az építőanyag felhasználása minél alacsonyabb (azaz a szerkezet minél karcsúbb) legyen. A fenntartható építés lényege önmagában az, hogy eleve elkerüljük az építkezést. Ha azonban az új építés elkerülhetetlen, annak viszont a lehető legtartósabbnak kell lennie. Az ACMS Architects ezért olyan minimális vázszerkezeteket támogat, amelyek nagyon hosszú ideig rugalmasan használhatók. Az épületburok esetében a fára támaszkodunk, de nagyon anyagtakarékos módon. A vékonyabb falak (és így kevesebb anyag) és a jobb ökológiai mérleg mellett a fa az előregyártásnak köszönhetően magas építési minőséget is kínál. Ez azért fontos, mert az energiahatékony építés kevésbé elnéző a hibákkal szemben.
Ipari építési rendszerek és előregyártott szerkezetek
További optimalizálás érhető el az ipari építési rendszerekből való tanulással is. Az építészek például a lakásépítésben gyakran üreges feszített betonpallókat és acélgerendákat használnak. Ezzel nagy fesztávok és szabad alaprajzok érhetők el, valamint mintegy 30 százalékos anyagmegtakarítás érhető el. Az ACMS-nél viszont most úgy optimalizáltuk az épületburkolat fa panelelemeit, hogy azok állványzat nélkül (azaz még gazdaságosabban) szerelhetők össze.
Az ACMS Architectsnél a fenntartható építkezés különösen fontos megközelítése az elemes építési módban rejlik. Ez maximális rugalmasságot tesz lehetővé – nemcsak a tiszta előregyártás miatt, hanem azért is, hogy a megfelelő rendszerrel rugalmasan tudjunk reagálni a különböző igényekre.
BIM és erőforrás-hatékony építés
A fenntartható építésről szóló elképzelésünk megvalósításában digitális eszközökre támaszkodunk – és projektjeinket az Allplan segítségével tervezzük meg. A Rosenheimben található Campus RO például még BIM-bemutatóprojektként is teljes egészében OPEN BIM-ben valósult meg minden résztvevővel, a tervezéstől a kivitelezésig. A létrehozott részletes adatbázis többek között hozzájárulhat a tiszta és erőforrás-takarékos visszabontáshoz (az elemalapú építési módszer másik előnye).
A BIM és a kapcsolódó szoftverek tekintetében szeretném, ha az erőforrás-kímélő építés témaköre még jobban integrálódna. A RO campus esetében például hat különböző rendszerváltozatot kellett összehasonlítani, hogy megtaláljuk a legjobb megoldást, amely egyensúlyt teremt az ökológiai fenntarthatóság és a korlátozott költségvetés ellentmondásos tényezői között. A megvalósítható életciklus-értékeléshez és a változatok gyors összehasonlításához, mint ebben az esetben is, a szükséges információknak ideális esetben már a szoftveroldalon rendelkezésre kell állniuk.
