Mai cikkünkben a beton világába szeretnénk egy kisebb szakmai, érdekesség kirándulást tenni. Elvégre a beton ma még mindig szerves része az építkezéseknek – önmagában és más erősítő elemekkel együtt használva is. Utóbbi alatt a több, mint 100 éves múltra visszatekintő vasbeton szerkezetek mellett, a viszonylag új, ígéretes alapanyagot, a karbonbetont is értjük.
A mai cikkünkben néhány példát hozunk arra, hogyan is lehet a megszokott szögletes formáktól eltérő, mondjuk így: szabad formákat létrehozva betonból építeni és ami még izgalmasabb, hogyan tudjuk ezt jól megtervezni?
Kezdjük egy kis beton történelemmel
A betont nem most találtuk fel, több ezer éve az építészet része. Egyik legismertebb, első megjelenése – ahol már kifinomultan használták – a római Pantheon kupolájának szerkezetében található. Itt egyébként a kupola aljától a közepe felé haladva egyre vékonyodik a szerkezet, a teherviselésnek megfelelően. Egyébként egy korabeli (időszámításunk előtt 27-es évről beszélünk) Vitruvius építészeti könyvében is szerepel a leírása.
Szóval a beton történelme nem ma kezdődött, az ókori változat után 1779-től már biztosan – szinte – mindennapos alapanyaggá terjedt az építészetben.
A beton újra és újra megújul
A beton tehát régóta az egyik legsokoldalúbb építőanyag, és az ásványi anyag fáradhatatlan kutatása azt jelenti, hogy folyamatosan új típusokat adnak hozzá. Például két, frissen szabadalmaztatott találmány biztosítja, hogy a beton olyan képességeket szerezzen, amelyek korábban csak teljesen más anyagokban voltak elérhetőek. A mai cikkünkben hozott szabadalmak első sorban esztétikai különbséget jelentenek, hiszen az egyik esetben a beton képes a rozsdásodásra, míg a másik esetben látványos szabad formák hozhatók létre mindenféle zsalu nélkül? Mindkettő számára az ipar olyan megoldásokat kínál, amelyek ismét kibővítik a betonépítés lehetőségeinek spektrumát.
Rozsdásodó beton – most komolyan?
Ízlés kérdése, hogy milyen trendek tetszenek vagy éppen nem tetszenek nekünk, de ítélkezés nélkül el kell ismerni, hogy amit korábban a pusztulás egyértelmű jeleként láttak és elutasítottak, az utóbbi években vizuális trenddé vált: a rozsda. Ismert például a Corten acél, amely az időjárás hatására rozsdamentes acélréteget növeszt, amely később megvédi az alatta lévő anyagrétegeket a további korróziótól, mára népszerű design elem lett. Pontosan a Corten acél alapgondolata szülte a FERRO-CONCRETE márkanevet viselő új terméket.
A FERRO CONCRETE egy épélű térkő, amelyhez szabadalmaztatott eljárás során oxidáló anyagot adnak, így a kő a Corten acélhoz hasonlóan először patinás lesz, majd megfelelő impregnáló kezelés után berozsdásodik. Az eredmény egy látványos, ámde a beton előnyeit élvező szerkezeti elem lesz.
Beton formák, aminek csak a képzelet szab határt!
A beton rozsdásodása remek dolog, de sokkal praktikusabb és forradalmibb a leobeni Clever Contour vállalat találmánya. Eddig, ha valaki összetett 3D szabad formákat akart előállítani betonból, drága speciális zsaluzatokra volt szükség. Az i-Contour használatával ezekre már nincs szükség. A vállalat kifejlesztett egy olyan, a Rhinoceros programba beépülő modult, amely lehetővé teszi bármilyen szabad térbeli forma létrehozását.. A tervek elkészítése után egy robot összeszereli a tárgy „csontvázát” hajlítható hőre lágyuló támasztékokból. Miután a csontváz a helyén van, karbonhálók és acél merevítések kombinációjának hozzáadásával biztosítják a szükséges húzószilárdságot.
A beton még mindig fontos
És az is marad! Ahogy látszik az újabb fejlesztések nem helyettesítik a betont, mint alapanyagot, hanem kiegészítik azt. Így látható, hogy a beton anyagú épületek még jó ideig velünk maradnak, ugyanakkor sokkal modernebb, barátságosabb kivitelben tárhatjuk ezeket a nagyközönség elé.
Az egyre kifinomultabb megoldások a tervezői kreativitást is támogatják. Amennyiben a tervezés folyamatát szeretnénk támogatni, akkor beszéljünk szoftverekről, home office-ról, BIM kapcsolatról – ez utóbbi kérdésekben várjuk mérnökirodák, tervezők megkeresését.
