Nem szokványos eset, hogy egy egyszemélyes magyar mérnökiroda teljesítménye kivívja egy tekintélyes nemzetközi szakmai zsűri elismerését. Báthory Tibor Gábor statikussal beszélgettünk, akivel ez most mégis megtörténhetett.
A soproni mérnökember pályafutásában meghatározónak bizonyult a jó német nyelvtudás és Ausztria közelsége – tulajdonképpen ezeknek is köszönheti, hogy a Nemetschek Engineering User Contest pályázaton idén kiváló eredménnyel tudott szerepelni. Báthory Tibor Gábor (57 éves) Sopronban szerezte meg az érettségi bizonyítványt 1973-ban, majd egy évet töltött az akkori Kelet-Németországban, Drezdában a HfV-n, azaz közlekedésépítő főiskolán. ”Egy évig bírtam az NDK-s atmoszférát„ – idézi fel a múltat érdeklődésünkre. – ”Hazajöttem, és a Budapesti Műszaki Egyetemre felvételiztem, ahol 1980-ban végeztem közlekedésépítő szakon„. Az útja ezután hazavezet Sopronba, ahol a helyi erdőmérnök hallgatókat oktatta ”erdészeti szállítás„ (magyarán: útépítés) témakörben, majd a városi tanács építésügyi hatóságához, utána pedig a Sopronterv vállalathoz kerül. Itt már statikusként dolgozik, az időközben megszerzett szerkezetépítő szakmérnöki diplomának köszönhetően. Azután a tartószerkezeti mesteriskolát is elvégzi – ”ezt csak ajánlani tudom minden pályakezdő mérnöknek„, jegyzi meg a szakember –, majd a cég 1993-as felbomlását követően alakítja meg a Báthory Mérnökirodát.
”Mind a mai napig egyfős iroda vagyok. Ennek kétségtelen hátránya, hogy esetenként kapacitáshiány miatt nem tudok nagyobb munkákat vállalni. Bár nem is mindig a projekt mérete a döntő; készítettem már – és előreláthatóan fogok is készíteni – statikai terveket akár többmilliárdos értékű beruházásokhoz. Ezt is lehet bírni egyedül, ha egyszerűbb megoldásról, ismétlődő szerkezeti kialakításokról van szó.„ De vannak előnyei is az egyszemélyi munkavégzésnek: ”Nem fordulnak elő az információáramlásból adódó félreértések, gyorsan megszületnek a döntések, és minden tervezési, szerkesztési, számítási munka egy kézben van.„
Természetesen az egyszemélyes iroda csak akkor lehet működőképes, ha ehhez megfelelő technikai háttér – azaz hardver- és szoftvereszközök is rendelkezésre állnak. ”Meghatározó volt az a döntés, amit 1999-ben meghoztam, amikor az első Allplan és Allplot szoftvert megvásároltam. Meg kellett gondolnom, mert több havi teljes jövedelmemet költöttem erre. De most, 12 év távlatából is azt mondom: jó döntés volt„ – hangsúlyozza Báthory Tibor, aki 2004-ben az akkori legújabb Allplan-verziót is megvásárolta, és ehhez már szervizmegállapodást is kötött. ”Ezt se bántam meg, hiszen így viszonylag kedvező díjazásért folyamatosan hozzájutok az új verziókhoz. Rendszeresen élek azzal a lehetőséggel is, hogy részt vehetek a cég oktatásain, a Nemetschek Csütörtökökön, továbbá nagy segítség a munkámban, hogy telefonon, vagy e-mailben egy-egy probléma megoldásához támogatást kaphatok a Nemetschek-irodától. Ezzel kapcsolatban csak kedvező tapasztalataim vannak.„
Hála az egykori németországi tanulmányoknak köszönhető kiváló nyelvtudásnak, több olyan megbízása is volt a mérnökirodának, ami valamiképpen átnyúlt a magyar-osztrák határon: vagy a beruházó, vagy az építész tervező volt osztrák, illetve előfordult, hogy ausztriai betonelem-előregyártáshoz kellett gyártmányterveket készíteni. Mindezek a tapasztalatok jól jöttek akkor, amikor a neves osztrák cukrászdinasztia egyik leszármazottja, Karl Harrer (akihez Báthory Tibort távoli rokoni szálak is fűzik) megbízta a soproni ipari parkban építendő cukrászműhely és cukrászda épületének statikai tervezésével. Az építész Christoph Huber volt (AW Architekten GmbH) – őt azért kérte fel a megbízó, mert nagyon megtetszett neki az egyik burgenlandi településen található kávémúzeum és kávézó, amit szintén ő tervezett.
A koncepció itt is hasonló volt: Harrer úr olyan létesítményt képzelt el, amely cukrászműhelyként működik, de ehhez turisták által is látogatható bemutatóterem, valamint cukrászda is kapcsolódik. ”Úgy zajlott le ez az építkezés, ahogy az a tervezők legszebb álmaiban szerepel„ – teszi hozzá Báthory Tibor. –”A megbízó nagyon határozottan megfogalmazta a funkciókkal kapcsolatos elképzeléseit és a cukrászati technológiából adódó kereteket, de ezen túl sem az épület stílusába, sem műszaki tartalmába nem szólt bele, sőt, még a finanszírozásban sem szabott korlátokat. Ez a projekt így sikerre volt ítélve, csak mi, tervezők ronthattuk volna el.„
Ez volt tehát az a terv, amit a Nemetschek Engineering User Contest 2011 pályázaton az egyik kategória legjobbjai közé került. (A verseny eredményéről itt olvashatunk.) A zsűrinek valószínűleg megnyerte a tetszését például a 7 méterre kinyúló épületkonzol, melynek oldalsó alátámasztásai egymástól 9 méterre találhatók. A szerkezet a szintén osztrák Oberndorfer cég kéregzsalus fal- és födémelemeiből készült, melyek gyártásához egyébként megint csak Nemetschek tervezőprogramot (Allplan Precast) használnak.”Számítottam arra, hogy bekerülhetek a verseny pályázatait ismertető albumba, de az meglepetés volt, hogy a nyertesnek jelöltek szűkebb csoportjába is bekerültem. Különösen azért értékes az elismerés, mert egy tekintélyes nemzetközi zsűri díjazott így egy számára nyilván ismeretlen kis mérnökirodát, azaz itt tényleg csak a szakmai teljesítmény számított. Be kellett küldeni a terveket tartalmazó fájlokat, és az albumban megjelent ábrákon látom, hogy ezeket ténylegesen megnyitották, az ábrázolás módján módosítottak is egy kicsit.„
A videón 5:00-nál látható a pályamű
Maga a tervezési munka egyébként csaknem másfél évig tartott, és – mint Báthory Tibor mondja – sok éjszakába nyúló mérnöknap, számtalan Bécsben töltött konzultációs alkalom van mögötte. ”A Nemetschek által nyújtott szakmai támogatáson kívül a családom türelmének köszönhetem, hogy ezt az elismerést megkaphattam„ – teszi hozzá a szakember.
