Nemcsak az első Nemetschek-ügyfelek egyike, de valószínűleg egyike az első építészeknek is, akik Magyarországon egyáltalán CAD programot vásároltak – Benczúr László 1992-ben, befutott tervezőként, ötven évesen ült le a számítógép elé, hogy egy gyökeresen új munkamódszert megtanuljon. A komputert azóta is mindennapi eszközként használja. A Benczúr-iroda aktuális munkái között uszoda- és filmstúdió-tervezés, valamint egy többfunkciós irodaház-bővítés is szerepel.
„Persze, kockázatosnak tűnt, amikor az első, mai szemmel igencsak drága szoftvert megvásároltuk” – mondja érdeklődésünkre az Ybl-díjas építész. „Gőzünk se volt még a számítógépről, nem lehettünk biztosak abban, hogy valóban ki tudjuk-e használni az előnyeit. De tudtuk, hogy nyugaton már széles körben használják, és hatottak azok az érvek, amelyeket az Európa számos országában legismertebb forgalmazó, a Nemetschek hazai szakemberei elmondtak nekünk.”
Akkoriban Benczúr László még az Iparterv munkatársa volt, de már önálló irodája is elindult. Ennek vásároltak először egyetlen számítógépet – a Cocom-listáról éppen lekerült komputer akkoriban igen korszerűnek számított -, amelyen eleinte hárman is dolgoztak felváltva. Az új technológia bizonyította létjogosultságát, hiszen egyértelmű versenyelőnyt nyújtott a csapatnak: ma már az öt építészt foglalkoztató Benczúr-irodában öt számítógépen öt Allplan-licensz fut, egy központi szerverre kapcsolva. Így egy-egy terven többen is dolgozhatnak, egymás munkájához kapcsolódva.
„Látványos fejlődésnek lehettünk szemtanúi az elmúlt másfél évtizedben” – teszi hozzá Benczúr László. – „Az első programot még egy tucatnyi floppy-lemezen kaptuk meg, ma már a hardverkulcs segítségével otthon, a laptopomon is használom a szoftvert, amikor este hazamegyek. Voltak gondok akkoriban a plotterrel, a nyomtatóval is; ha erősen sütött a nap, vagy éppen párás volt az idő, nem mindig ismertünk rá az eredeti rajzainkra… Ma már ilyen hardverproblémáink nincsenek.”
Ebből is kiderülhet: az iroda ügyvezető-tulajdonosa mind a mai napig a számítógépen tervez, nem tartozik azok közé, akik csupán vázlatokat skiccelnek a pauszpapírra, a részletek kidolgozását pedig a fiatalabb kollégákra bízzák. „Nagyon el lehet beszélni egymás mellett, ha a vezető nem ismeri azt az eszközt, amivel a munkatársai dolgoznak. Egyébként amikor régen tusrajzok készültek, akkor is ott volt az én kezemben is a csőtoll, és ma is beállok akár rajzokat hajtogatni, amikor arra van szükség. Kis iroda vagyunk, annyi munkát vállalunk, amit én személyesen is át tudok látni, amibe bele tudok folyni.”
A Benczur-irodában ma is a Nemetschek Allplan a tervezés alapvető eszköze, a látványtervek, illetve renderelt „látványfilmek” CINEMA 4Dvel készülnek. „Bevallom, ez utóbbival még nem volt időm és energiám megbarátkozni, így ezt inkább a fiatal kollégáim használják. Talán egyszer rászánom magam erre is” – teszi hozzá az építész.
Az épületgépészeti és statikai terveket alvállalkozókkal csináltatják. „Előny, ha a statikus is Nemetschek-programmal dolgozik, van is ilyen partnerünk. De ha más szoftvert használ, akkor is meg tudjuk oldani az együttműködést, ha dwg-formátumban cseréljük ki a terveket. Igaz, ez nem működik mindig hibátlanul” – mondja Benczúr László, hozzáfűzve: épp ezért örömmel fogadta az információt, hogy az új, 2008-as Allplan-verzió ebből a szempontból is fejlettebbnek ígérkezik. Ugyancsak hasznosnak nevezi azt is, hogy a tervek elmenthetők lesznek olyan pdf-formátumban is, amelyeken az egyes objektumok mérhetők és mozgathatók – a megváltoztatás lehetősége nélkül. Újabban ugyanis mind gyakrabban előfordul, hogy a megrendelő a dwg-formátumú tervre tart igényt, amit akár önkényesen módosíthat, s ez többek között szerzői jogi kérdéseket is felvet. A pdf-es változat kivédheti ezt – véli a szakember.
A Benczúr-iroda egyébként igen széles „műfaji skálán” dolgozik, irodaházak és sportlétesítmények éppúgy szerepelnek a referencialistájukon, mint autószalonok, vagy – Benczúr László evangélikus egyházi társadalmi tisztségének is köszönhetően – templomok. A budapesti Kékgolyó utcai egyházi épületegyüttes, valamint a Millenáris Parkba tervezett épületek minden bizonnyal az életmű legismertebb – és legelismertebb – alkotásai közé tartoznak.
Jelenleg is gőzerővel folyik a munka több projekten is. Ezek közül a legfigyelemreméltóbb egy filmstúdió (műtermekkel, laboratóriumokkal és egyéb funkciókkal), amely jelen írás készülésekor az engedélyezés fázisában volt. Budapest XVI. kerületi önkormányzatának Segesvár utcai uszodája pedig hamarosan teljesen elkészül, akárcsak a Porsche Hungária irodaházának bővítése a XIII. kerületi Fáy utcában. Ebben – amellett, hogy a meglévő házhoz kell illeszkednie – irodai funkciókat, szervertermet, éttermet, többszintes parkolót és műhelyt is el kell helyezni, tehát ugyancsak izgalmas tervezői feladat.
