A KÖZTI – Középülettervező Zrt. Magyarország egyik legrégebbi tervezőirodája, már az 1990-es évek közepe óta alkalmazza a digitális megoldásokat. Az ikonikus budapesti Puskás Aréna 2013-as építése során a KÖZTI a következő lépést a digitális tervezés felé tette meg nyílt BIM szoftvermegoldásokkal, köztük az Allplan-nal. Miután megtapasztalták az épületinformációs modellezés (BIM), a 3D modellezés és az IFC adatformátumok hatékonyságát, teljes mértékben átálltak a digitális munkamódszerre – és azóta sem néztek vissza.

A Puskás Aréna tervezése – A projekt háttere

A Puskás Aréna Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb multifunkcionális sportlétesítménye. Az 52 méter magas aréna a korábbi Puskás Ferenc Stadion egyes részeinek, valamint egy új, modern épület és sportlétesítmények kombinációja. A 208 000 négyzetméter alapterületű, nagy stadion tervezése három évet vett igénybe, az építés pedig további három évet, a megrendelő pedig a BIM használatát írta elő a projekthez. Mostanra az elkészült építmény Budapest városképének markáns és szerves részét képezi.

Az egyedülálló arénát az Európai Unió kortárs építészeti díjának, a Mies van der Rohe-díjnak egyik jelöltjeként választották. Ezt a rangos díjat olyan európai projektek elismerésére ítélik oda, amelyek építészeti minőségüknek és kulturális jelentőségüknek köszönhetően a modern városfejlesztés meghatározó alkotásai.

A Budapest egyik jelképének számító Puskás Aréna tervezése

A 65 000 férőhelyes Puskás Aréna projekt kihívást jelentett a méretei, a történelmi épületszerkezet és az új épület kombinálásának összetettsége és a keletkező adatmennyiség miatt. Sok külsős együttműködő partnert kellett koordinálni – köztük 30 vállalkozót és több mint 200 munkatársat. Az egyértelmű kommunkiációhoz nyílt BIM szoftvermegoldásokra volt szükség annak érdekében, hogy a releváns információk minden szakághoz időben eljussanak, valamint hogy a tervezői szándékot minden érintett megértse, és a munkáját ennek megfelelően végezze.

Az Allplan-t használták a szerkezet megtervezéséhez, valamint a vasbeton részlettervek elkészítéséhez. Mivel a KÖZTI és a külső statikusok között folyamatos kommunikációra volt szükség, sok változtatáshoz kellett gyorsan alkalmazkodni, különösen akkor, amikor a projektet teljesen újra kellett tervezni mind a költségvetési, mind a szerkezeti megfontolások miatt.

Ezek a megszorítások vezettek a 2D-s modellezésről a 3D-s modellezésre való áttéréshez, ami megkönnyítette és pontosabbá tette az egyes részterületek különböző modelljei közötti ütközésellenőrzést és módosításokat. A 3D modellel például a vasbeton tervek elkészítése és ellenőrzése sokkal egyszerűbb volt, mint a 2D-s módszerekkel.

A nyílt szabványokat használó IFC-n keresztüli kommunikáció minden projektfázisban javította az együttműködést a projekt összes érintett szereplője között. A kivitelezés során is nagyon hasznos volt a 3D-s modell, mivel a szükséges változtatásokat gyorsan végrehajtva IFC formátumban közölték az összes féllel.

A Puskás Aréna tervezése – Meggyőző élmény

Miután megtapasztalták az Open BIM és a 3D modellezés értékét és előnyeit, a KÖZTI mérnökei úgy döntöttek, hogy a projekt méretétől és a szerződéses követelményektől függetlenül teljesen átállnak a BIM filozófia alkalmazására. A KÖZTI számára a Puskás Aréna nem csupán egy mérföldkőnek számító projekt volt, amelyben részt vettek, hanem ez lett a kiindulópontja egy új, innovatív fejezetnek a cég történetében. Ha szeretnéd látni, hogy a BIM milyen előnyökkel járhat a projektjeidben, az ALLPLAN ingyenes, 30 napos próbaverziót kínál szoftveréből – csak kattints ide és vedd fel velünk a kapcsolatot.

  • Az előregyártott elemekben a jövő
    A Bayer Construct összetett tervezői, gyártói és kivitelezői tevékenységéről és az ehhez szükséges Allplan szoftverháttér-támogatásról Iski Tamás tervezési üzletágvezetővel és Becker Ádám vezető tervezővel beszélgetett az építészfórum riportere, Bán Dávid. […]
  • A BIM növekvő befolyása az amerikai építőiparban
    Az Egyesült Államokban a mérnöki és építészirodák már évek óta széles körben használják az épületinformációs modellező (BIM) programokat. Annak ellenére, hogy viszonylag lassan terjedt el az amerikai projektekben, mára a […]
  • BIM az infrastruktúra számára
    Az épületinformációs modellezés (BIM) egyre szélesebb körben elfogadottá válik az infrastrukturális ágazatban. A BIM alkalmazása a hídtervezési folyamatban azonban viszonylag új, és ritkán alkalmazzák következetesen a napi munkafolyamatokban. Számos olyan […]