Mai cikkünkben a Lean Consrtuction lényegét szeretnénk bemutatni, illetve kitérünk arra, hogy milyen gyakorlati haszna van egy mérnökiroda életében ennek.
A különféle méretű építési projektek lehetnek egészen összetettek is. Számos szereplőt kell koordinálni a tartalom, a minőség, a határidők és a költségek tekintetében, és összehangolni a projekt céljaival. Minden, ami nem megfelelően van megszervezve ebben az együttműködési folyamatban, végső soron több kockázathoz – időveszteséghez, magasabb költségekhez vagy minőségi hibákhoz – vezet. Érthető módon nemcsak az ügyfél, hanem a projekt valamennyi résztvevője érdekelt a hatékonyság növelésében és a hibák és problémák nagymértékű elkerülésében. Két, egymást kiegészítő megközelítés ideálisan alkalmas arra, hogy ezt a közös célt elérjük a projektben: A Lean Construction és a BIM.
Mi az a Lean Management / Construction?
Természetesen nem olyan tervezésről van szó, amelyből kispórolunk mindent – ahogy nem is egy mérnököknek szánt különleges diétáról. A Lean az angol „karcsú” szó. A kifejezés az MIT kutatóinak 1990-es tanulmányára vezethető vissza, amely az autóipar fejlesztési és gyártási körülményeinek különbségeit vizsgálta. A szerzők Lean Production néven foglalták össze az általuk kidolgozott elveket egy különösen hatékony és minőségileg jobb fejlesztési és termelési rendszerhez. Ezeket az elveket nem sokkal később általánosították, és Lean Management néven más iparágakra is alkalmazták. Ahogy a név is sugallja, a lean menedzsment már nem csak a termelésről szól, hanem az általános irányításról és szervezésről. Ennek megfelelően a lean construction hatékonyabb, ésszerűbb és gazdaságosabb , azaz „sovány” tervezést és építést jelent.
Mit jelent tehát a „lean” a kifejezésben?
Miért éppen „lean”? A Lean Managementben, valamint annak az építőiparra történő adaptációjában, a Lean Constructionban a fő hangsúly a pazarlás általános elkerülésére helyeződik, és ez azt jelenti: átlátható és strukturált szervezés. Ebben az összefüggésben minden olyan tevékenység, amely nem járul hozzá a termék értékteremtéséhez, azaz nem növeli annak értékét a vevő szempontjából, (nyílt vagy rejtett) hulladéknak minősül. Ezek közé tartoznak: Többszörös tervezés, túltermelés, tervezési hibák és kivitelezési hiányosságok, felesleges készletek, felesleges munka és útvonalak, valamint várakozási idők és felesleges szállítás.
Az öt Lean Construction alapelv
Az elsődleges cél a folyamatok olyan módon történő összehangolása, hogy minden pazarlás megszűnjön. Ehelyett az elsőtől az utolsó munkalépcsőig tartó megszakítás nélküli, folyamatos áramlásra törekszenek, mint eszményképre, ami az átfutási idő minimalizálását eredményezi. Ez azonban csak egy az összesen öt alapelv közül, amelyek egymásra épülnek:
1. Ügyfélérték: a folyamatot mindig az ügyfél szemszögéből vizsgáljuk. Minden tevékenységet ehhez igazítunk. A folyamat megváltoztatása csak akkor elfogadható, ha az ügyfél szempontjából hozzáadott értéket teremt. Az optimális ügyfélszemlélet biztosításához állandó kommunikációra van szükség az ügyféllel.
2. Értékáramlás: Ezzel a vevői szemlélettel az összes meglévő folyamatlépést figyelembe vesszük, és értékteremtő vagy nem értékteremtő lépésekre osztjuk őket a végtermékhez, azaz az épülethez való hozzájárulásuk tekintetében. Az értékteremtő lépések közvetlen értéket adnak az épülethez. A nem értékteremtő lépések viszont nem teremtenek hozzáadott értéket, és így pazarlást jelentenek. Ezeket optimalizálni kell, vagy akár meg is kell szüntetni. Meg kell azonban jegyezni, hogy az egyes folyamatlépések nem biztos, hogy értéknövelőek a megrendelő számára, de szükségesek a projekt létrehozásához.
3. Áramlás: Az erőforrás-hatékonysággal ellentétben, ahol a cél az erőforrások hatékony felhasználása, az áramlási hatékonyság a szervezeten belül feldolgozott egységre összpontosít, és arra törekszik, hogy optimalizálja az értékteremtő tevékenységek közötti kapcsolatát azok teljes ciklusideje alatt. A cél tehát nem az erőforrás-optimalizálás, hanem a folyamatoptimalizálás. Az értékteremtő munkalépések sorrendbe állításával ez megszakítások nélkül, következetesen az ügyfél hasznára orientált optimális folyamathoz vezet.
4. Húzórendszer kialakítása (más néven: pull-elv): A pull-elv szerint a termék gyártását vagy szállítását a folyamatlánc végén a kereslet igénye szerint kezdeményezik. Létrejön egy „pull”, amelynek során csak azt gyártják le, amire az ügyfélnek szüksége van.
5. Zéró hiba elve: Azzal, hogy a munkavállalókat arra ösztönzik, hogy megkérdőjelezzék a munkafolyamatokat, és felhatalmazzák őket arra, hogy azonosítsák a folyamatban lévő hulladékot, a folyamatos javítás célját kell követni, és így törekedni kell a tökéletességre.
Lean Construction és BIM – hogyan hozható össze ez a két haladó technológia?
A Lean Construction és a BIM nemcsak azért tökéletes páros, mert ugyanazt a célt, nevezetesen a tervezési és építési folyamatok optimalizálását tűzik ki célul. Emellett kiegészítik is egymást. A BIM tulajdonképpen ideális alapot biztosít a lean építkezéshez. Az épületmodellre épülő tervezés pontosan ezt biztosítja – egy megbízható, nagyrészt hibamentes adathelyzetet, amelynek szükségszerűen minden további folyamat alapjául kell szolgálnia. A BIM-modellek használata az épület teljes életciklusa során megakadályozza ugyanazon információk ismételt létrehozását.
Továbbá a 4D és 5D modellek megbízható idő- és mennyiségi számítások révén lehetővé teszik az olyan célok megvalósítását, mint az átfutási idő minimalizálása vagy a lehető legnagyobb áramlási hatékonyság elérése, a pull-elv megvalósítása és általában a pazarlás elkerülése a tervezés során. Ezzel szemben a Lean Construction a mögötte álló folyamatelemzésekkel (a puszta tervezésen kívül is) tökéletes előfeltételét nyújtja a BIM-mel való sikeres munkának.
Cikkünk folytatásában bemutatjuk, hogyan tudja alkalmazni a BIM és Lean Construction előnyeit egyszerre irodájában.
Amennyiben modern, hatékony mérnökszoftvert keres irodája számára, vegye fel velünk a kapcsolatot!
