Lehetnek kiváló tervek, ha az építés folyamatai nehézkesek, akkor ott baj van. Az megépíthetőség egy olyan szempont, amire már tervezési fázisban ügyelni érdemes – a könnyebb, gyorsabb és olcsóbb kivitelezés érdekében. A rendkívül kifinomult épületmodellek használata – a BIM eredményeként – átalakította az épített környezet tervezését. Bár azonban az építészek és mérnökök által a tervezés során használt digitális modellek lehetővé teszik a tervezői szándék lenyűgöző vizualizálását és dokumentálását, a megépítéshez szükséges adatokat és megfontolásokat gyakran külön-külön veszik figyelembe. A tervezési modellt jellemzően a projekt végső állapotának közlésére használjuk – nem pedig arra, hogy hogyan épül meg, pedig az ilyen megfontolások pontosabb becslést eredményeznek mind a projektidőre, mind a költségekre vonatkozóan. Természetesen léteznek a BIM-eszközök különböző válfajai, amelyek figyelembe veszik ezeket a témákat a gyártás és az építés során, de vajon milyen gyakran vesszük valóban figyelembe az építési folyamat hatását a helyes kezdeti tervezési döntések részeként?
Ezzel szemben a kivitelezőnek minden olyan elemet figyelembe kell vennie, amelyet nem feltétlenül modelleznek, mint például a zsaluzást, az állványozást vagy más ideiglenes szerkezet építését. „Mindezen elemeknek jelentős költségvonzata van, valamint hatással van az építési sorrendre és az ütemezésre. Az olyan szempontok elemzésének, mint a helyszín elrendezése, az anyagok tárolása, az egészségügyi és biztonsági követelmények betartása, és a munkaterület megközelíthetősége, a kivitelező a tervezési szakasz befejezése után fog neki. Ezek az tényezők azonban gyakran kritikusak a projekt sikere szempontjából, és ha ezeket nem vesszük figyelembe idejekorán, az „megépíthetőségi szakadékot” okoz a tervezés és az építés között” – magyarázza Kevin Lea, az ALLPLAN termékmenedzsmentért felelős SVP-je.
A megépíthetőség tehát két oldalról vizsgálandó – egyrészt az, hogy egy építész vagy mérnök hogyan tud jobban tervezni ezen szempontok megértésével, másrészt pedig az, hogy egy kivitelező hogyan használhatja a BIM-et az építési tervezési folyamat segítésére. Mindkét cél eléréséhez olyan gyakorlati megközelítésre és megfelelő eszközökre van szükség, amelyek segítenek a projekt megépíthetőségi szempontjainak figyelembevételében már a tervezés korai szakaszában, és bevonják a projekt valamennyi résztvevőjét a folyamatba.
Megépíthetőség = több, mint modellek!
A BIM egyre szélesebb körű elterjedésével az AEC-iparban a központi épületmodell az egész folyamat középpontjába került. A megépíthetőség javításához azonban a digitális iker önmagában nem jelenti az építési projektfeladat teljes képét – ez a végcél. Ehelyett az építést és az építmény megépítésének módját befolyásoló döntéseket a projekt korábbi szakaszában kell meghozni a legjobb eredmények elérése érdekében.
„Ezt szemlélteti ez a két egyszerű példa: egy betonalap alatt szerelőbeton lesz, és ki is kell zsaluzni – mindezek befolyásolják az időt és a költségeket. Vagy egy falazás építése során állványzatra lesz szükség, valamint bizonyos magasságokban járópallózást is kell építeni, ami szintén idő- és költségráfordítást igényel. Ezeket az elemeket gyakran kihagyják a tervezési modellekből és így a mennyiségi kimutatásokból is” – mondja Kevin Lea. „A következmények a kézi beavatkozástól – ami az építkezésen időveszteséggel járhat – az elpazarolt anyagokig terjednek. Ez pedig a kivitelezési fázisban az építési költségeket növeli” – folytatja.
A megépíthetőség holisztikus folyamat
A holisztikus megközelítéssel az építési módszerek összehasonlíthatók, a kivitelező követelményei korábban figyelembe vehetők, és számszerűsíthetők a szükséges, de nem feltétlenül modellezett további elemek. Így az építési igények vagy követelmények figyelembevétele már egy korábbi szakaszban beépül, és a teljes tervezési folyamat során, minden szakterületen, egészen a tényleges építési fázisig.
A megépíthetőség korábbi figyelembevételének közvetlen előnye a hatékonyabb építés. Ez a megközelítés azonban más előnyökkel is jár, amelyek szintén befolyásolhatják a projekt sikeres kimenetelét – például a jobb helyszíntervezés és organizációs tervezés, a daruk és berendezések kényelmes elhelyezése, valamint a jól megtervezett közúti megközelíthetőség, hogy csak néhányat említsünk. Az iparosított építőipar gyors növekedésével és az előre gyártott épületszerkezetek növekvő használatával párosulva a megépíthetőségi szempontok korábbi figyelembevétele még kritikusabbá válik a sikeres átadás szempontjából.
A megépíthetőség támogatása digitális eszközökkel
Ahhoz, hogy a megépíthetőséget korábban figyelembe lehessen venni, az építészeknek, mérnököknek, előregyártóknak, acélgyártóknak és fővállalkozóknak olyan digitális eszközökre és platformokra van szükségük, amelyek segítségével a teljes „Design to Build” folyamatot végponttól végpontig leképezhetik, túl a puszta 3D modellen. „Sajnos a „megépíthetőség” nem egy gomb, amelyet megnyomhat a tervezőszoftverben – ez a projekt etikája” – magyarázza Kevin Lea. Vannak azonban olyan eszközök, amelyek megkönnyíthetik ezt, összehozzák az összes felet és megosztják egymással a szakértelmet, hogy optimalizálják az építési módszereket, csökkentsék a költségeket és időt takarítsanak meg.
„Az ALLPLAN célja, hogy a megfelelő eszközökkel támogassuk felhasználóinkat, hogy a tervezési folyamat elején több adatvezérelt döntést hozhassanak” – folytatja Kevin Lea. Az Allplan modelladat-struktúrája alkalmas a hatékonyabb információmegosztásra, és segít abban, hogy a különböző lehetőségek menet közben is könnyen összehasonlíthatók legyenek. A nem modellezett elemek figyelembe vehetők a mennyiségi átvétel során a pontosabb becslések érdekében. Mind az előregyártott beton-, mind az acélszerkezetek terén szerzett szakértelmünk jelentősen megerősödött a PRECAST és az SDS2 ALLPLAN-hoz való hozzáadásával, így teljes körű megoldási portfóliót kínálunk. A Bimplus, a felhőalapú együttműködési platform biztosítja, hogy a koordináció, a kommunikáció és az információmegosztás zökkenőmentes és hatékony legyen a projekt érdekeltjei között. „Ezek a funkciók azt jelentik, hogy az ALLPLAN egyedülállóan alkalmas arra, hogy minden szakterületen foglalkozzon a megépíthetőség témájával” – állítja Kevin Lea.
Következtetés
A megépíthetőség figyelembevétele javítja az építés fenntarthatóságát és hatékonyságát. Ennek eléréséhez azonban a hangsúlyt át kell helyezni egy holisztikus, adatvezérelt megközelítésre, amely már korábban figyelembe veszi, hogy „hogyan építkezünk”. E megközelítés gyakorlati megvalósítása megfelelő felhőalapú szoftvereszközökkel és platformokkal könnyíthető meg, amelyek a projekt valamennyi érdekeltjét a lehető legkorábban bevonják a tervezési, tervezési és építési folyamatba.
Éppen ezért a hamarosan megjelenő Allplan 2022 egyik fő célja, hogy segítsen jelentősen növelni a tervezés minőségét, csökkenteni a költségeket és biztosítani az ütemterv betartását, valamint javítani az építési projektek fenntarthatóságát. Azaz: támogatni a megépíthetőség folyamatait. Ha érdekel máris a legfrissebb Allplan verzió, akkor vedd fel velünk a kapcsolatot!